Karszt és Barlang 1993 I

ALSÓ-HEGYI FÖLDRAJZI NEVEK BódvASZILAS 1851. ÉVI KATASZTERI HATÁRLEÍRÁSÁBAN

Dr. Dénes György

A 19. sz. közepén megkezdődtek Magyarország területe kataszterezésének és telekkönyvezésének előmunkálatai. Ezek kapcsán sor került valamennyi község határának pontos megállapítására is, ami úgy történt, hogy a szomszédos községek erre megválasztott lakosai együttesen végigjárták a közös határszakaszt, és jegyzőkönyvbe foglalták a határvonal leírását. Szerző az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában folytatott kutatásai során rátalált Bódvaszilas és a szomszédos községek határleírását rögzítő 1851. évi jegyzőkönyvre, amelyből a ma az Aggteleki Nemzeti Park részét képező Tornai-Alsó-hegyen húzódó és sok földrajzi nevet, köztük számos karsztos helynevet tartalmazó részeket ismerteti a dolgozat.

A múlt század közepén megkezdődtek az ország területe kataszterezésének előmunkálatai, amelyek azután lehetővé tették utóbb a telekkönyvek felfektetését. E munkálatok kapcsán többek között sor került valamennyi község határának pontos megállapítására is. Ez oly módon történt, hogy a szomszédos községek erre megválasztott tagjai bizottságilag együttesen végigjárták a közös határszakaszt, és a jegyző, ahogy akkor mondták tollvivő, jegyzőkönyvbe foglalta a határvonal leírását oly módon, hogy feljegyezte benne az egyes határjelek (határhalmok, határkövek, illetve oszlopok, bevésett kereszttel megjelölt fák stb.) helyét, a következő határjelig húzódó vonalszakasz irányát és lépésben megadott távolságát. Rögzítette a jegyzőkönyv azt a tényt is, ha valamelyik határszakasz nyomvonala, illetve annak egy része a két szomszédos község között vitatott, vagy ahogy akkor azon a vidéken mondták villongásos volt. A határjelek helyét lehetőség szerint valamely, akkor a szomszédos községekben közismert földrajzi objektum, természetes, vagy ember alkotta tereptárgy megnevezésével igyekeztek egyértelművé tenni, így e határleírásokat rögzítő jegyzőkönyvekben számos földrajzi név is szerepel, ezért e jegyzőkönyvek eredeti rendeltetésükön túl, a történelem, a földrajz, a névtan, de még a szpeleológia és más tudományágak szempontjából is jelentős tudományos értékeket őriztek meg napjainkig.

Ezúttal a mai Bódvaszilas község határleírását tartalmazó és az Országos Széchényi Könyvtár kéziratgyűjteményében végzett kutatásaim során fellelt jegyzőkönyvnek azokat a részeit idézem csupán az alábbiakban, amelyek a község határvonalának az Alsó-hegyen húzódó szakaszait rögzítik, mert e határszakaszok leírásában szereplő számos földrajzi névnek jelentősége van szpeleológiai vonatkozásban is. A kihagyásokat a szövegközlésben három ponttal (...) jelölöm.

Az alább idézett határleírás szövegét, illetve szövegrészeit igyekszem betűhíven legfeljebb egy-egy lemaradt ékezet pótlás ával közölni, de földrajzi nevek és földrajzi objektumok, köztük a tájékozódás szempontjából fontos és jórészt ma is létező utak említésének dőltbetűs szedése, és a szpeleológiai jelentőségű földrajzi nevek és objektumok (zsomboly, töbör, lápa, karsztforrás) említésének félkövér dőltbetűs szedése az én kiemelésem.A határleíráshoz fűzött megjegyzéseimet szögletes zárójelbe téve szúrom be a jegyzőkönyv szövegébe.

Szilas Adókössége határos Derénk, Almás, Görgő, Komiati, Szentandrás, Rákó, és Szögligeth Helységekkel. Szilas helység [derenki] határa kezdődik a Bába völgybe hol a Szilas Derénk és Szögligeti hármas határ vagyon, innen északnak indúlva 310. lépésnyire találtuk az Szilas'túl Derénkre vezető szekér útat, melly a határt képezi; attúl mint egy hat lépésnyire van egy keresztes gyertyánfa, melly határ jegyűl szolgál;innen ezen vonalba északnak haladva mindenütt a Bába Völgyön 2100 lépésnyire találtuk a Vereses föld melletti szekér útat, melly a Porónyától egéssz Görgőre vezet, a Vereses föld melletti szekér úton 324. lépést nyugatnak menve, ott az erdőbe be kanyarodtunk, honnan 136 lépést menve értük a Barátzomboly partján lévő hármas határt, Derénk, Szilas, és Almás helységeket illetőt.

Szilas adóközséghatárleirásának első oldala, kelt 1851-ben a Barát-zomboly partján (a kézirat erede tije az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában)

Az Almási Derenki és SziIasi hármas határtúl, melly a Barát zomboly parton vagyon 304. lépést [Szilas almási határán] keletnek haladva értük az első határhalmot, mellynek közepébe egy élő tölgyfa vagyon, innen azon vonalba haladva 218. lépésnyire találtuk a második határhalmot, mel ly be szinte egy vastag élő tölgyfa léttez, ettül 190. lépésnyire van a negyedik határhalom, egy kis tisztáson, innen a Szabóparlagi Almás'rul Szilasra vivő gyalog úton keresztül menve a Kövesfertés parton 531. lépésnyire van a hetedik halom, mellynek közepébe egy élő tölgyfa vagyon, innen 518. lépésre azon a vonalon hol a Sásosfertésre Szilasról jönnek [az almási határon] egy zomboly parttól [ez az Almási-zsomboly!] 10. lépésnyire van a 8-ik halom, mellybe egy korhadt vastag élő tölgyfa vagyon, innen a Szobolyaszéki nagy töbör fenéken keresztül jőve 476. lépésnyire van egy tisztáson egy nagyobb 9dik halom, hol a Szilasi, Almási Görgei határok öszve szögellenek. Itt kellene a Szilasi választmányi tagok állítása szerint a hármas hatámak lenni, de a legkésőbbi határjáratkor Görgő és Almás a határra nézve magok között meg nem egyezhetvén, csak egy halom hányatott.

A Derenki Szilasi és Almási hármas határtól kezd ve mentünk a fentebb megnevezett határhalomra, Almás helység más hellyen állítván lenni a régi határjáratkar, azért az egész tájt villongásnak vallya.

[Utólagos bejegyzés a jegyzőkönyvbe]: Ezen villongás megszűnt akkor, midőn a megyei t. bíróság a határ halmokat kijegyezvén fölhányatta. Az Almás Görgő és Szilasi hármasnak lenni kellő határtúl délnek fordúlva [Szilas görgői határán] mindenütt tisztás bérczen mentünk, 176 lépésnyire egy régi szekérút mellett, melly a Porónyától Görgőre vezet találtunk egy leégetett vastag tölgyfát akit mind a két helység választmánya határnak vall; Ezen leégetett, határt képező tölgyfától keletnek fordúlva mindenütt a Porónyától Görgőre vezető régi út teszi a határt, mellyet 1656 lépésnyi távolságra találtuk a hármas vagy is Szilas, Görgő és Komiati határhalmokat. Kelt a nevezett hármas határnál Május 5-ikén 1851.

A Görgői Komiati és Szilasi hármas határtúl délnek fordúlva [Szilas komjáti határán] találtuk az első halmot 200 lépésnyire; -ezen vonalba haladva 100. lépésnyire értük a második határt, -ezen vonalon 137 lépést menve egy töbör parton a gyalog út mellett találtuk a harmadik határhalmot, -ezen vonalon haladva 137. lépésnyire találtuk a negyedik határt, mégis azon vonalon menve 240. lépésnyire van az ötödik határ, -ugyan ezen vonalba 140. lépésnyire találtuk az hatodik halmot, -még is innen azon vonalon 277. lépésnyire találtuk az hetedik határdombot, -innen haladva 150. lépést egy töbör oldalba van a nyolczadik határhalom, -170. lépésre ettűl a kilentzedik határ; -14l. lépésre ettűl a tizedik határhalom; -113. lépésre ettül a tizenegyedik halom; a Lábas erdő szélitől mindenütt nagy kőszirten az ergetőn jőve 1725. lépés az a hely hol a Vecsem patak a kősziklából ered, -ezen részt a Komiátiak villongósnak tartják. A Vecsem patak kezdetétül mindenütt ezen patak képezi a határt... egész addig hol szinte a Bódvába szakad...

Kelt a Szilasi Komiati és Szentandrási hármas határnál. Junius 7ikén 1851.

A Szilasi Rákói és Szögligeti hármas határtól, melly a Bódva parton vagyon, [Szilas szögligeti határán] az ország útig tesz 127. lépést, -az or szágúton Perkupától felfelé jőve, egy vízvezető kőhídig van 1 l 7. lépésnyire az első határhalom, az országút mellett lévő oszlop képzi a határt, s fel északnak a szántóföldek közt 4l7. lépés az erdő széle, hol a második határhalom vagyon Szilasi Veréb Rémiás János, és Szögligeti Gelle András földjök végibe; -innen a partnak az erdőbe befelé haladva 373 lépésre van a harmadik határhalom; ettül 128 lépésnyire azon vonalba a negyedik halom; mellybe két fiatal tölgyfa létez; innen ugyan azon vonalon menve 195 lépésre a Tilalmas olldalon van az ötödik halom, közepébe egy nagy tölgyfa van; még is azon vonalba 84. lépésre van a hatodik halom, egy kétágú keresztes tölgyfánál; -ettől 206. lépésre van a hetedik halom, -még is ettől 353 lépésre van a nyolczadik halom, -innen 211 lépésnyire a Hársas tetőn egy kis tisztáson van a kilenczedik halom, innen 82 lépésre szinte a Hársas tetőn egy tisztáson van a tizedik halom, -azon vonalba a Bérczes tetőn 230. lépésre van a tizene gyedik halom, mellybe egy élő Bikkfa léttez, innen északnak tartva a Pólyástetőn 132 lépést jöttünk a tizenkettedik halomra, -a Pólyástetői úít mellett az erdőszélen van a tizenharmadik halom, melly a szőllők közti úttal együtt 394. lépés. -Azon vonalba 103 lépésre a Csipkés szőllők mellett a Dusa út szélin van a tizennegyedik halom, -ezen vonalba ismét 1003 lépésnyire, afa hordó út mellett van a tizenötödik halom, -itt délnek fordulva 168. lépésre van a tizenhatodik halom, -ugyan ezen vonalba 181 lépésnyire a csipkés tetőn van a tizehetedik halom, -ettől 2l5. lépésre a SziIvás tetőn a fahordó út mellett van a tizenkilenczedik halom, -ettől 3l5 lépésre van a Dusa töbörbe van a 20dik halom, innen azon vonalba 222 lépésre van a huszonegyedik halom, -ettől délkeleti vonalon menve, az úgy nevezett Csizma kőnél 260. lépésre van a huszonkettedik halom, -ettől l70. lépésnyire az Acskai élen van a huszonharmadik halom, -innen lefelé a völgynek menve 370 lépésre van a huszonnegyedik halom, az Acskai meredek kősziklától észak felé tartva, 125 lépésre az Acskai lápán van a 25-ik halom. -Az Acskai lápán keresztül az úgynevezett Bencsföldön 272. lépésre van a 26ik halom, -még is innen 273. lépésre szinte a Bencs földén van a 27ik halom. -Az Acskai partnak menve 200. lépésnyire van a 28ik halom, -a Bedebérczen 240. lépésre van a 29ik halom, -attól azon vonalban 200 lépésnyire értük a Bábavölgyi hármashatárt Szilas Szögliget és Derenk helységeket illetőket.

A határleírás idézett részei, bár csak a szilasi határ vonala által érintett vagy azzal szomszédos tereptárgyakat említik, így is több mint félszázat neveznek meg, nagyobb részüket kiforrott földrajzi néven, másokat csupán jelzös földrajzi köznévvel vagy körülírással. Nem egyszer alig dönthetö el, hogy tulajdonnévi elötag vagy csupán jelzö áll a földrajzi köznév elött, és ezt még nehezíti, hogya jegyzökönyvben a nagy kezdöbetűk használata esetleges és következetlen.

A közel másfél évszázaddal ezelött készült határleirásban szereplö földrajzi nevek többsége ma is él, a helybeliek, meg a terület kutatói jól ismerik, de akadnak a jegyzőkönyvben olyan helynevek is, amelyeket ma már nem igen hallani a legöregebb helybéliektől sem (pl. a Bencs földe), és számos szekérút, meg gyalogút tűnt el azóta, nagyobbrészt a fennsíkot kettészelő trianoni államhatár létrejötte miatt.

A határleírás földrajzi nevei nek a mai térképek név anyagával való egybe vetését könnyíti, hogy Szilas határvonala azóta hosszú szakaszokon alig változott, kivéve a Vecsem-bükki háromszögelési ponthoz a trianoni szerződés nyomán kialakított déli irányú nagy beszögellést és környékét. Nehezíti viszont az egybe vetést, hogy a határleírásban szereplő földrajzi nevek némelyike a mai térképeken másutt szerepel, "elcsúszott" pl. a Vereses felirat (délkeleti irányba) vagy a Csipkés-tető neve (dél felé). Nem könnyen segiti az egyeztetést a jegyzőkönyvben szereplő lépésszám ok felhasználása sem, mert a határ bejárásakor valóban a megtett lépéseket számolták, már pedig a lépések száma nemcsak az adott szakaszon a lépteket számláló személy lábának hosszától, de még inkább a terepviszonyoktól függött, így egy-egy lépés hossza a terepszakasz adottságainak függvényében 40-80 cm között változhatott.

Ami a határleírásban szereplő karsztjelenségeket illeti, két zombolyt, mai szóhasználattal zsombolyt, öt töbröt, egy víznyelős lápát és egy karsztforrást, illetve ahogy írva vagyon patak eredetét említi a jegyzőkönyv.

A Barátzomboly-t ma is általánosan ismert és a térképeken is szereplő földrajzi nevén említi a jegyzőkönyv. Ez az 1851. évi határleírás -mai ismereteink szerint -a tágas szájú Barát-zsomboly első írott említése. Kár, hogy a határdomb annak idején a zsomboly déli partjára került, így ezen impozáns karsztos üreg szája ma az államhatár szlovák oldalán nyílik. A határleírásban szereplő másik almási határ menti zomboly egyértelműen a mai Almási-zsomboly. Pontosan meghatározza helyét a jegyzőkönyv a Köves-fertés és a Szobolya-szék, meg a Szabó-pallag és a Sásos-fertés között, de kétségbevonhatatlanul meghatározza az almás-görgő-szilasi hármas határtóllépésben megadott távolsága is. Ennek a nevezetes zsombo1ynak is ebben az 1851. évi határleírásban találjuk az első írott említését. Itt a határdomb annak idején a zsomboly északi partjára került, így ennek szája ma is Magyarországon nyílik.

Öt alsó-hegyi töbör említése szerepel a vizsgált jegyzőkönyvben. Ezek közül a Szobolyaszéki nagy töbör, a Csipkés töbör és a Dusa töbör ma is ismertek és beazonosíthatók, viszont minthogy a trianoni szerzödés nyomán kialakított Vecsem-bükki határbeszögellés a Szilas és Komjáti közti határvonal egy szakaszát megváltoztatta, ezért az ott megemlített, de néven nem nevezett két töbör azonosítása bizonytalan. A határleírásban szereplő Acskai lápa is karsztos objektum, felszíni lefolyással nem rendelkező, terjedelmes mélyedés, az északi szélén fakadó Acskó-kút vize, meg a belekerülő csapadékvizek a déli szélén lévő víznyelőben tűnnek el, és a szögligeti Csörgőforrásban lépnek ismét napvilágra.

Egy karsztforrás is szerepel a határleírásban, a Vecsem patak eredete, illetve, az a hely, ahol a Vecsem patak ered, ezt ma Vecsem-forrás-nak nevezzük. Mindent egybevetve Szilas Adókösségének 1851. évi Határleírása sok vonatkozásban is becses okirat. Szerencse, hogy fennmaradt, így megismerhetjük és felhasználhatjuk adatait.